Az urológia szakrendelésre csak előjegyzés szükséges!
Szakrendelés időpontok
| Orvos | Hétfő | Kedd | Szerda | Csütörtök | Péntek |
|---|---|---|---|---|---|
| dr. Bokor Csaba | 15:00–19:00 |
Az urológiai szakrendelés felkereshető általános kivizsgálás, szűrés céljából, illetve konkrét panaszokkal. A panaszokkal, különféle tünetekkel érkező betegeknél kiemelten fontos az anamnézis, hogy megismerjük az esetleges kórelőzményeket, a családban előforduló betegségeket, a páciens általános állapotát. Ezt követi az általános urológiai vizsgálat, illetve szükség szerint laboratóriumi vér- és vizelet-, ultrahangos, illetve egyéb képalkotó vizsgálatok, valamint további szakorvosi konzíliumok.
Mit vizsgál az urológus szakorvos?
Az urológus, a húgyutak (vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső) veleszületett és szerzett rendellenességeivel, betegségeivel foglakozik. Ide tartoznak a fejlődési rendellenességek, a fertőzések, gyulladások, kövességek, vizeletürítési nehézségek – nehéz vizelés, akaratlan vizeletvesztés –, és a daganatos megbetegedések. Az urológus foglakozik továbbá a férfi nemi szervek (here, prosztata, hímvessző) problémáinak kivizsgálásával és kezelésével is.
Milyen tünetekkel forduljunk urológushoz?
- Gyakori, fájdalmas, csípős, véres vizeletürítés
- Vizeletvesztés (inkontinencia)
Férfiak esetén:
- Nehezített, akadozó vizeletürítés
- Csökkent vizeletsugár, éjszakai vizeletürítés
- Szexuális diszfunkció (merevedési zavar)
Heveny és krónikus húgyúti fertőzések kivizsgálása, kezelése
Egyes vesebetegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak a húgyúti fertőzésből, hólyaghurutból kialakuló gyulladások, melyek többnyire felfázásból erednek.
A húgyúti fertőzés a leggyakoribb, többnyire bakteriális eredetű fertőzések egyike, melynek során a fertőzést okozó kórokozók a húgycsövön keresztül jutnak be a húgyhólyagba. A kórokozók megtelepedése a szövetek gyulladását eredményezi. A fertőzés egyenes következménye lehet az alsó húgyúti fertőzésnek számító húgycsőgyulladás, illetve húgyhólyaggyulladás. Ezen szövődmények kialakulása annak függvénye, hogy meddig jutnak el a kórokozók. Súlyosabb esetben felső húgyúti fertőzés, azaz vesemedence gyulladás is kialakulhat.
A húgyúti fertőzés kockázatát növeli az immunrendszeri gyengeség, a cukorbetegség fennállása, a vesekő és a hólyagkő, a gyermekkor és a változókor, a túlsúly, a terhesség, valamint férfiak esetében a prosztata megnagyobbodás. A fertőzéssel együtt jár a gyakori vizelési inger, a fájdalmas vizeletürítés, esetenként pedig a véres vizelet.
A húgyúti fertőzés diagnosztizálása a tünetek alapján, vizelet – és vérvizsgálat, valamint ultrahang segítségével történik.
A prosztatáról:
A prosztata (dülmirigy) a férfi belső nemi szervek közé tartozó mirigy. A prosztata egészséges felnőtt férfiaknál 20-25 g tömegű, nagyjából gesztenye nagyságú, azonban idős korban megnagyobbodhat a hormonális változások hatására.
A szerv leggyakoribb betegségei közé tartozik a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, a prosztata-gyulladás és a rosszindulatú daganatok.
Közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülvéve a húgycső kezdeti szakaszát. A prosztata mirigyfészkeinek kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik, ahogyan az ondóvezetékek is.
Felépítését tekintve, a prosztata izomszövettel körülvett mirigyekből áll, amelyet kötőszöveti tok vesz körül. A prosztatát alkotó simaizom mozgása szerepet játszik vizeletürítésnél, valamint az ejakuláció során távozó ondó kilövellésénél.
A mirigyekben termelődő prosztataváladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezik a férfi nemi váladékot, az ondót.
A prosztataváladék fő funkciója, hogy elősegítse a hímivarsejtek mozgását, illetve – lúgos kémhatásának köszönhetően – hogy semlegesítse a női hüvely savas kémhatását a hímivarsejtek életképességének érdekében.
Prosztatarák szűrése
A prosztatarák a férfiaknál leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, ami többnyire idősebb korban jelentkezik. A prosztatarák korai stádiumában, gyakran teljesen tünetmentes, ezért nagyon fontos, hogy a veszélyeztetett kortól (40 év) kezdve a férfiak rendszeresen – évente – vegyenek részt urológiai vizsgálaton.
Az úgynevezett rektális digitális vizsgálat (RDV) vagy más néven prosztatavizsgálat során a szakorvos a dülmirigyet a végbélen keresztül tapintja ki. Amennyiben a szövet keménységéből, valamint a prosztata nagyságából, állagából és érzékenységéből fakadóan daganat gyanúja merül fel, további vizsgálatok következnek. Ide tartozik a prosztata végbélen át történő ultrahangos vizsgálata (transzrektális vizsgálat), a PSA szint mérése vérvétellel, CT vizsgálat, valamint a szövetmintavétel (biopszia).
A prosztata biopszia során végbélen keresztül történő, ultrahang vezérelt tűszúrásos mintavétel történik a prosztata mindkét lebenyéből.
Mivel a daganatos szövet ultrahang visszaverő képessége gyengébb, mint az egészségesé, az ultrahang vizsgálat során a kóros szövet fekete foltként jelenik meg. Az úgynevezett PSA a prosztata mirigyei által termelt fehérje. Ugyan a prosztatarák esetében a vér PSA szintje jelentősen megemelkedik, de ez a prosztata egyéb, nem daganatos megbetegedései esetén is jellemző, ezért a végleges diagnózis csak a szövettani vizsgálatot követően állítható fel.
Az olyan észlelhető tünetek, mint a gyakori vizelés, vizeletrekedés, véres ondó ürítése, vérvizelés illetve húgycsővérzés, már nem a kezdeti stádiumra jellemzőek, ezért a betegség korai felismerése és eredményes kezelése érdekében elengedhetetlen a rendszeres urológiai vizsgálat.
Hererák
A hererák ritka daganatos megbetegedés, ami a fiatalabb korosztálynál fordul elő gyakrabban. Szűrése otthoni önvizsgálaton alapszik. Havonta egyszer javasoljuk mindkét here áttapintását. Amennyiben a páciens eltérést tapasztal, az urológiai szakvizsgálaton fizikális vizsgálattal, majd here ultrahang útján, valamint a szükséges laborvizsgálatok segítségével kerül sor a diagnosztizálásra.
Vizeletürítési panaszok kivizsgálása
A húgyhólyag ürülési zavara a hólyagizomzat elégtelen összehúzódásához vezet. A hólyagürülési zavar megállapítása funkcionális diagnosztikai eszközzel történik. A vizeletáramlás vizsgálat a vizeletmennyiség, a vizeletürülés átlagos és maximális sebessége, valamint egy vizelési görbe segítségével nyújt értékelhető információt a vizelés jellemzőiről. A vizsgálat során a páciens egy mérőműszerhez rögzített, tölcsérszerű edénybe üríti ki húgyhólyagját. A mérés, minimum 150 ml vizelet ürítése esetén számít értékelhetőnek.
Vizelettartási problémák
Az akarattól függetlenül jelentkező, húgycsövön keresztül történő vizeletvesztést inkontinenciának nevezzük, mely enyhe, középsúlyos és súlyos egyaránt lehet. A páciensek részletes kivizsgáláson vesznek részt, melynek egyes esetekben része az urodinámiás vizsgálat is, mellyel az inkontinencia oka is feltárható. Amennyiben a konzervatív kezelési módszerek nem vezetnek eredményre, a stressz inkontinencia (erőlködés hatására bekövetkező vizeletvesztés) teljes vagy részleges megszüntetésére alkalmazható az anti inkontinencia (TOT) műtét.
Prosztata megnagyobbodás okozta problémák vizsgálata
A prosztata megnagyobbodás következtében a páciens vizelete nehezen indul és akadozva, vékony sugárban ürül. A vizeletürítés erőlködéssel, minimális mennyiségű vizelet távozásával jár. A vizelési inger kifejezetten sűrűn jelentkezik. További tünetek között szerepel az inkontinencia és a húgyhólyaggyulladás, mely vizeletpangás, illetve bakteriális felülfertőződés eredményeként alakul ki. Súlyosabb szövődményként vizelési képtelenség is jelentkezhet, mely akkor alakul ki, amikor a megnagyobbodott prosztata összenyomja, egyúttal elzárja a húgycső kezdeti szakaszát.
Azon férfiak számára, akik vizeletürítésnél fájdalmat, valamint sűrű vizelési ingert éreznek, prosztata laborvizsgálat javasolt, a prosztata megnagyobbodás okozta problémák feltárására.
Vesekő
A vese a kiválasztásért felelős páros, bab alakú szerv. Funkciója szerint eltávolítja az anyagcsere során keletkezett bomlástermékeket, megszűri és tisztítja a vért, valamint szabályozza a szervezet vízháztartását.
A vesekő a vizeletképző és elvezető szervekben alakul ki, amikor a folyadék és az oldott anyagok közötti egyensúly felbomlik.
Először csak apró kristályok alakulnak ki, melyek több rétegben rakódnak egymásra, és ha hosszú ideig nem kerülnek ki a vizeletelvezető rendszerből, kövekké alakulnak, melyek többnyire sárga vagy barna színűek.
Gyakori tünet az éles, szúró, vagy görcsös fájdalom, hátfájdalom, véres vizelet, hányinger/hányás, valamint a haspuffadás.
Genetikai hajlam, nem megfelelő folyadékbevitel, egyoldalú táplálkozás, mozgásszegény életmód, húgyúti fertőzés, valamint vizelet pangás egyaránt állhat a vesekő képződés hátterében.
Az ismert tünetek megléte mellett a diagnózis felállítását segíti a hasi ultrahang, a CT urográfia és a vesefunkciós laborvizsgálat.
A vesekő típuai
A vesekőnek több mint húsz fajtája (kálciumkő, oxalátkő, húgysavkő, cisztinkő, struvit kő, stb.) ismert. Az esetek többségében a fő alkotóelem a kalcium-oxalát, csekélyebb mértékben a kalcium-foszfát. A sárga, vagy barna színű kövek méretüket tekintve a homokszemcsényitől egészen az ökölnyi nagyságig előfordulhatnak. A vizeletvizsgálat és a kő analízus után történik, a kő típusának megfelelően kialakított, egyénre szabott étrendi javaslat elkészítése.